”17Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borulva előtte, azt kérdezte tőle: „Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” 18Jézus így szólt hozzá: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül. 19Tudod a parancsolatokat: Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, ne károsíts meg senkit, tiszteld apádat és anyádat.” 20Az pedig ezt mondta neki: „Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.” 21Jézus miután rátekintett, megkedvelte, és ezt mondta neki: „Egy valami hiányzik még belőled: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem.” 22A válasz miatt elborult az ember arca, és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. 23Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: „Milyen nehezen mennek be Isten országába a gazdagok!” 24A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: „Gyermekeim, milyen nehéz az Isten országába bejutni! 25Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint gazdagnak az Isten országába bejutni.” 26Ők még jobban megrökönyödtek, és ezt kérdezgették egymás közt: „Akkor ki üdvözülhet?” 27Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta: „Az embereknek lehetetlen, de az Istennek nem, mert az Istennek minden lehetséges.” Márk 10,17-27
Mi miként akarunk gazdagodni? Mi a boldogságunk forrása? Mint a gazdag ember a fenti evangéliumban, mi is olyan dolgokat szeretnénk tervezni és választani, ami garantálja a sikert. Mindenki szereti és keresi a biztonságot, a jólétet, az egészséget, és a békességet. Azonban nem mindig tudjuk, melyik ajtót kell kinyitni, nem tudjuk, melyik utat kell követni.
Egy idős tanító és tanítványa állnak a játszótér szélén. Gyermekek játszanak, futkosnak, kacagnak gondtalanul. A tanítvány ennek láttán felveti a kérdést:
„Mi a magyarázata annak, hogy jóllehet minden ember boldogságra vágyik, ennek megtalálása keveseknek sikerül?”
„Nézd a játszó gyerekeket,” feleli a tanító. „Azt hiszem, hogy ők itt és most boldogok.” „Én is így gondolom. De hogyan lehetnek boldogok a felnőttek? Legtöbbjük miért boldogtalan?” Válasz helyett a tanító belenyúlt a zsebébe, kivett belőle egy marék pénzérmét és a játszó gyerekek közé szórta. Erre azonnal abbahagyták a játékot, véget ért a vidám kacagás és egymással versengve, birkózva kapkodták a pénzérméket.
A pénz és a vagyon önmagában nem rossz, hiszen Jézus korában is voltak gazdagok, akik jó célra használták a gazdagságukat. Akkor kezdődik a baj, amikor a földi javakat nem eszközként, hanem célként használjuk, hiszen a boldogságot nem lehet pénzzel megvenni. Pénzen lehet ágyat venni, de jó alvást nem. Lehet házat venni rajta, de otthont nem, lehet orvosságot venni, de egészséget nem, lehet ennivalót venni, de étvágyat nem. Pénzzel mindent vehetünk, de nem biztosítja a boldogságot.
Mindig bizonytalan a boldogság, ha külső javakban keressük. Az igazi boldogság feltétele a belső növekedés. Jézus boldoggá akar tenni bennünket, nem pénzzel vagy hatalommal, hanem a szerető Isten közelségével, ahogy Szent Pál írja, „Keressétek azt, ami odafönt van, ahol Krisztus ül az Isten jobbján. Az égiekre irányuljon figyelmetek, ne a földiekre.” (Kol 3,1-5.9-11)
Magung Fransis SVD