Az idén már harmadszor várhatták együtt a karácsonyt a plébánia ovisai és általános iskolásai. Vasvárról és a fíliákról mintegy száz gyermek jött el szüleivel a kulturális központba, hogy kortársaik társaságában, közösségben ünnepeljenek. A program elején bemutatkoztak Marsel atya segítői, verbita atyák és kispapok (erős indonéz többséggel) és közös imával vette kezdetét a vidám délután.

Sok-sok dal csendült fel, magyarul és idegen nyelveken is, mutogatva vagy eltáncolva, kispapokkal és a SzKIFI tagjaival. Julius mesélt és képeket vetített arról, hogy hogyan várják a karácsonyt a gyerekek Indonéziában.



Volt ügyességi verseny: galacsin-csata és kvízjáték. A szünetben a plébánia híveinek jószívű felajánlásából finom uzsonna: tea és sok-sok sütemény várta a gyerekeket. Bár a beavatottak nagyon készültek rá, a meglepetéshez volt egy-két szava a technika ördögének is: Loyd atya és Seba atya a gépeik előtt várták, hogy beszélgethessenek a vasvári gyerekekkel, de végül a hangszóró nem működött, és csak integetni tudtunk egymásnak. Így nem tudhattuk meg, hogy ki volt az indiai bácsi Loyd atya mögött, hogy hogyan készülnek Indiában a karácsonyra, vagy hogy Seba atya megszerette-e az olasz fagyit tavaly óta.

A közös ünneplés végén minden gyerek személyre szóló ajándékot kapott: a rendszeresen misére járók és ministrálók külön jutalomban is részesültek, majd közös imával zártuk a programot.

Iván Henrietta

(Vasvári Újság – 2017. január 4.)

Mentés