Október 8-án két busz indult a vasvári plébánia híveivel a budatétényi Názáret Missziósházba, ahol idén a Misszió Ünnepe a centenáriumi év záróeseménye is volt egyben. Az idei évben volt száz éve, hogy az Isteni Ige Társasága Magyarországra érkezett, és az egész éves programsorozat utolsó eseményén együtt ünnepelhettünk a verbitákkal. Megérkezésünkkor nagy örömmel jöttek elénk a kispapok és az atyák, csoportunk több tagját ismerősként köszönthették öleléssel, kedves mosollyal; kit a missziós hétvégéről ismertek, kit a lengyel zarándoklatról. Az első pillanattól érezhettük a meleg fogadtatást, szeretetteli gondoskodást, és az is, aki most először járt ebben a házban, barátok közt érezhette magát.
Burbela Gergely tartományfőnök atya köszöntőjével kapcsolódtunk a programba. Ezután Tóth Zoltán atya bemutatta a centenáriumra készült könyvét a magyar rendtartomány történetéről, majd három tanúságtétel hangzott el, köztük Marsel atyáé. Az ünnepi alkalomra érkezett vendégek köszöntői következtek. Az apostoli nuncius, Alberto Bottari de Castello szívügyének tekinti a missziók ügyét, többször megfordult már a verbita atyáknál, ezért baráti, közvetlen szavakkal méltatta a missziós atyák buzgóságát, életvidámságát.
Rómából, a rend központjából érkezett az ünnepre a generális tanács tagja, az indiai Gregory Pinto atya, és régi ismerősként mondott köszöntőt Szabolcs Attila országgyűlési képviselő, Budafok-Tétény korábbi polgármestere. Az ebéd felejthetetlenül fi nomra sikerült, és nemcsak barátok között fogyasztottuk el, de úgy is készült: a tv-sorozat két színészének vezetésével a Missziós Ház erdélyiekből verbuválódott baráti köre főzött nekünk. Nekik és a verbiták többi barátjának köszönhetően ehettünk palacsintát, finom süteményeket, ihattunk mesésen finom forralt bort.
Ebéd után két varázslatos előadás következett. Először a verbiták által vezetett körömi plébánia tehetséges roma fiataljainak zenés színdarabja kápráztatta el a nézőket. Azután pedig a missziós nővérek és a verbiták koncertjének örülhettünk. Akik jelen voltak a missziós hétvégén a vasvári művelődési házban, tudják, mekkora élmény látni a szebbnél szebb népviseletbe öltözött missziósokat, mennyi energia és életöröm árad az előadásukból.
Az ünnep fénypontja, a szentmise következett, melyet Kiss-Rigó László püspök atya mutatott be, a verbita atyák koncelebrálásával.
Elbúcsúztunk vendéglátóinktól, de még egy ideig Barátok közt lehettünk, mert a sorozat stúdiója épp a Camponánál van, ahol még néhány órát eltöltöttünk, ki-ki ízlése szerint a Tropicariumban, sétálgatással, fagyizással. Nemcsak az időjárás volt ezúttal kifogástalan, de most még az alsóújlaki Bermuda-háromszögön is baj nélkül áthaladt mindkét autóbusz.
Szeretném megköszönni a verbitáknak és a nővéreknek azt a sok munkát, amivel ezt az ünnepet elkészítették, és hogy velük ünnepelhettünk.
Köszönöm, hogy ezen a napon is emlékeztettek arra, hogy egy mosoly, a kedvesség egyszerű megnyilvánulásai mennyire meg tudják szépíteni az életet.
Köszönöm, hogy velünk vannak, szerteágazó missziós munkájuk során segitenek aban, hogy friss szemmel lássuk a kereszténységünket, hogy merjük felszabadultabban, aktívabban megélni, hogy merjünk boldog keresztények lenni.
Iván Henrietta
(Vasvári Újság – 2016. november 2.)