Kedves testvéreim!
Ahogy közeledünk az év végéhez, érdemes kicsit lassítani, megállni és visszatekinteni az évre. Sok mindenen keresztül mentünk, akár egyénileg, családként, közösségként, akár világként. Hálás szível gondolunk a sok kegyelemre, áldásra, illetve nehézségre, amin keresztül a jó Isten kísér, nevel és szeret minket.
”17Amikor útnak indult, odafutott hozzá egy ember, és térdre borulva előtte, azt kérdezte tőle: „Jó Mester, mit tegyek, hogy elnyerjem az örök életet?” 18Jézus így szólt hozzá: „Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó az egy Istenen kívül. 19Tudod a parancsolatokat: Ne ölj, ne paráználkodj, ne lopj, ne tanúskodj hamisan, ne károsíts meg senkit, tiszteld apádat és anyádat.” 20Az pedig ezt mondta neki: „Mester, mindezeket megtartottam ifjúságomtól fogva.” 21Jézus miután rátekintett, megkedvelte, és ezt mondta neki: „Egy valami hiányzik még belőled: menj, add el, amid van, és oszd szét a szegények között, akkor kincsed lesz a mennyben; azután jöjj, és kövess engem.” 22A válasz miatt elborult az ember arca, és szomorúan távozott, mert nagy vagyona volt. 23Jézus ekkor körülnézett, és így szólt tanítványaihoz: „Milyen nehezen mennek be Isten országába a gazdagok!” 24A tanítványok megdöbbentek szavain, Jézus azonban ismét megszólalt, és ezt mondta nekik: „Gyermekeim, milyen nehéz az Isten országába bejutni! 25Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint gazdagnak az Isten országába bejutni.” 26Ők még jobban megrökönyödtek, és ezt kérdezgették egymás közt: „Akkor ki üdvözülhet?” 27Jézus rájuk tekintett, és ezt mondta: „Az embereknek lehetetlen, de az Istennek nem, mert az Istennek minden lehetséges.” Márk 10,17-27
Szeptember 5-12 között zajlik a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus Budapesten, aminek a célja abban áll, hogy a legszentebb Oltáriszentség tiszteletét egyesítsék nagy létszámú eseményekkel, s így tegyék érzékennyé az embereket az eucharisztikus „jelenlét" iránt.
Bizonyára hallottunk már a szentmiséről, illetve vasárnapi és ünnepi szentmiséről, gyászmiséről, nászmiséről, roráte vagy hajnali miséről. Ezek a kifejezések mind, a római katolikus szentmise megünneplésére utalnak. Városi templomokban minden nap van szentmise, vasárnap pedig több is. Vidéken pedig legalább vasárnaponként misére nyílik meg a templom kapuja. Voltunk már szentmisén, járunk és ezután is lesz lehetőségünk járni. Mi is jelent a szentmise, honnan ered? Mi is történik valójában, amikor szentmisén vagyunk? E hónapi cikkünkben erről beszélünk ezzel a kis leírással magyarázatot kínálva minden kedves olvasónak a szentmise tartalmáról, jelentőségéről, részeiről és a szentmisén való részvételről.
Tapasztalatból tudjuk, hogy sokkal könnyebb elfogadni a hasonlóságokat, mint a különbségeket. A különbözőségünk azonban gazdaggá tesz, nem pedig elkülönít. Azért vonzódunk egymáshoz, mert nem vagyunk egyformák. Milyen unalmas is lenne, ha mindannyian egyformák lennénk!
„Legyünk a feltámadt Krisztus tanúi”
Keresztény hagyományunkban nagyböjti időszak előzi meg a húsvétot. Az Egyház ezt a lelki zarándoklatot különböző gyakorlatokkal, erőfeszítéssel teszi meg és végső pontján a feltámadás örömével ujjong. Nagy az öröm, mert Krisztus többé már nem halott, hanem él. A feltámadt Krisztus fénye ragyog föl ránk, ezért örvend az Egyház.